Bihari Csaba írása:
A KDSZ – Közgazdászok a Közpolitikában szapolitikák szakértői kurzusának harmadik előadása erőteljesebb hallgatói jelenléttel zajlott le a campus ódon falai között. Vendégünk ezúttal a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője, egykori amerikai szakdiplomata Tóth Attila volt.
A közvetlenség és a közérthetőség jegyében komoly témákat érintve könnyed stílusban hallgathattuk az előadást, amelyért ezúton is köszönetet mondunk.
A magyarországi jogszabályok, törvények alkotása a jogi egyetemről frissen kikerült ambiciózus fiatalember elképzelése alapján egy jól előkészített, tanulmányokkal és szakértői véleményekkel alátámasztott bonyolult és hosszadalmas folyamat eredménye. Az élet azonban gyakran másképp rendezi a dolgokat, mint ahogyan a tankönyvekben megírták.
Míg Magyarországon megvan a maga módja és menete, addig globális szempontból a jogszabályalkotás, különösen a mezőgazdasági területen, kompromisszumkeresést jelent. Mindeközben igyekezni kell megőrizni az egyensúlyt az ország saját érdekei és az EU elvárásai között.
Az úgynevezett „package dealek” meghatározó szerepet töltenek be az EU életében. Legyen szó akár hegyekben álló vaj és végeláthatatlan bortavak esetéről, vagy a tenyészállatok klónozásának kérdésről elindulnak a diplomáciai helyezkedések. Azon tagországok, melyek érdekeit sértik a javaslat csomagok, elkezdik a szövetségkeresést. Ez természetesen kényes folyamat, mivel a végjáték szempontjából nem mindegy, hogy ki melyik oldalra áll. Hiszen egy rossz döntéssel könnyen alááshatják a pozíciójukat, egy jövőbeni újabb csomag tárgyalása során. Viszont ha nincs kellő összefogó erő egy csomag megváltoztatására, akkor nem tudnak a tervezet megváltoztatásához elegendő nyomást gyakorolni a Bizottságra. Ezért különösen igaz az a mondás, hogy a nagy brüsszeli dolgok, a kis brüsszeli kocsmákban dőlnek el. A végeredmény pedig egy mindenkire hatással levő megállapodás lehet, akár egy EU-n kívüli partnerrel, akár az EU tagországok között.
Tóth úr különleges helyzetben van, hiszen jelenleg az Európai Unió és Magyarország közötti együttműködés sikerességéhez járul hozzá, míg korábban az Egyesült Államokban képviselte hazánkat mintegy négy éven keresztül, mint mezőgazdasági szakdiplomata.
Egy diplomatának az elsődleges feladata a kapcsolatépítés, ami valljuk be elég könnyűnek hangzik, de az aki már próbált bármilyen kapcsolatrendszert is kiépíteni tudja, egyáltalán nem az. Különösen egy idegen országban, ahol más a kultúra, a szokások és mások az emberek is.
Rengeteg féle módszer létezik diplomáciai kapcsolatok építésére, mindegyik más-más hatékonysággal bír. Egyvalami azonban mégis közös bennük: nehéz felkelteni a partner figyelmét. Hiszen Magyarország kis ország, távol az Egyesült Államoktól, ezért általában akkor érdekes az amerikai közvélemény számára, ha valami különleges történik vele: a gárdának éppen kedve támad fel le masírozni, vagy a média törvényen csámcsognak a médiumok, esetleg ha katonai támogatás szükséges az afganisztáni misszióhoz vagy magyar kulturális évad zajlik egy-egy amerikai nagyvárosban.
Mindenki teljes koncentrációval hallgatja a kiküldetésről tartott beszámolóját, midőn Tóth úr elmeséli miként kezdte el kovácsolni kapcsolati tőkéjét. A választása annyira kézenfekvő, hogy a legtöbben nem is gondolnak rá. A magyar kultúra és gasztronómia eszköztárát felhasználva borkóstolókat szervezett és borszemináriumokat tartott. Ezáltal képes volt kitűnni a diplomaták tömegéből, és mind szakmai mind emberi szempontból kivívta külföldi kollégái elismerését.
A színes és tanulságos beszámoló után megindult a kérdések lavinája midőn a hallgatóság lehetőséghez jut. A kérdések elsősorban gazdasági, beruházási és támogatás kiosztással kapcsolatosak, de jó páran érdeklődnek még az amerikai kiküldetés bizonyos részleteivel kapcsolatban is és akadnak még jogi témákat érintő kérdések is.
Egy kevés szemelvény a kérdésekből
Országimázs szempontjából hogy fér bele, hogy a nagykövetség épületének átfogó felújítása hosszú ideje várat magára?
Amerikában az imázs nem a nagykövetség épületén múlik, hanem hogy mit teszünk. A közvéleményt ez érdekli. A puritanizmus egyébként is áthatja az amerikai közfelfogást.
Mennyire befolyásolják az attaséváltások a diplomáciát?
Nagyban, mindenki saját maga építi a kapcsolatrendszerét. 1-1,5 év kellett ahhoz, hogy megalapozza. Ideális esetben ennek egy részét átadja az utódjának, de önmagában a munkája minőségével is segítheti utódja érvényesülését.
Európai törvényhozás eléri-e a célt és kompromisszumok születnek vagy az erősebb gazdasági érdekcsoportok akarta érvényesül?
Is-is
Hazai jogszabályalkotás. felgyorsult jogszabályalkotás mennyi hibát hordoz magában?
Előfordulhat, hogy gyorsan kell lépni, a gyorsaság pedig nyilvánvalóan magában hordozza a hiba lehetőségét. Ettől függetlenül törekszünk a hibák kiszűrésére.
Amerikából másképp látni Magyarországot?
Igen, Magyarország annyira kicsi, hogy nem is nagyon veszik észre. Innen úgy tűnik Magyarország külföldön egy fontos dolog. Valójában alig ismerik. Például a nagyközönség nem ismeri a világhírű tokaji aszút se.
Milyen szakmai tárgyalások folytak az USA-ban?
A szokásos diplomáciai témákon túl általában különböző befektetésekről és beruházásokról esett szó.
Magyarország miben jobb mint a környező országok az amerikai befektetőknek?
Befektetéstől függ, de lehet például adókedvezmény, technológiai színvonal, környezeti adottságok, az ország fekvése, a potenciális munkaerő szakképzettsége stb.
Ezúton is köszönjük Tóth Úr megtisztelő jelenlétét és érdekes előadását a témáról, és ezennel zárom soraimat.
