KDSZ Blog

A hagyományos statisztikák szerint az oktatási adatgyűjtés elsősorban számlálást jelentett. Ez az iskolák számáról, a tanárok számáról, átlagos osztálylétszámokról szólt, iskolai szintek szerinti bontásban. Ezek az adatok arra a feltételezésre épülnek, hogy a teljesítmények egyszerű mennyiségi adatokkal leírhatóak. Ha több a pedagógus, akkor jobb az oktatás, ha több a tanterem, akkor javult a minőség. Tényleg volt olyan időszak, amikor ezek az adatok ezt jelentették. Sok helyen a pedagógusok számának növekedése valóban fejlődést jelent – sok fejlődő országban még mindig magas az analfabéták száma éppen azért, mert kevés a tanár és a tanterem.

Más a helyzet a fejlett társadalmakban, ahol az oktatás már évtizedek óta kiterjedt. Itt egyre inkább a minőség kerül előtérbe. Ilyen például a funkcionális analfabetizmus – az iskolában megtanulta valaki a betűket, de folyamatosan nem tud olvasni vagy nem látja át egy szöveg értelmét. Persze mérhető a magasabb iskolai fokozatokba lépők létszáma és szakosodása, de ez az oktatás hatékonyságának teljességét nem képes jól átfogni.

Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az alapfokú oktatásban: egy pedagógus munkakörben foglalkoztatottra jutó tanulólétszám az alapfokú oktatás nappali képzésein. Input jellegű mutató, idősorban a humán tőkébe fektetett beruházások változását méri.

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Garami Erika számításai

Látható, hogy a tanulók létszáma folyamatosan fogy, fogyott. Míg az 1960-as években a mutató 20 fölötti értéket mutat, addig a 2000-es években ez már csak 10 és 11 között mozgott, és egyre inkább a 10 felé közelített. Szerintem ez a mutató tényleg azt méri, amit célul kitűzött, konkrétan, hogy egy pedagógusra hány gyermek jut. A fókuszban ez a kérdéskör szerepelt, amit eredetileg a mutató célja volt, az véleményem szerint meg is valósult benne. Arra vonatkozólag nem áll adat rendelkezésemre, hogy mindig ugyanazzal a módszerrel zajlott-e az adatgyűjtés, következetes volt-e a mérés elvégzője, de a KSH-ban tett látogatás után szerintem ezt elfogadhatjuk, hisz bemutatták, hogy milyen komoly munkát végeznek, nagyon határozott és konkrét elvek, szabályok alapján. Ez az adatmérés hozzáférhető a KSH honlapján, megjelent az adott évkönyvben és OM tájékoztatóban. Az adatokat szerintem könnyű értelmezni, elég egyértelmű.

A mérés következményei, illetve tanulságai azok, amelyeken komolyan el kell gondolkodni. A számok csökkenése egyértelműen kiviláglik az adatokból. A 2000-es évekig fokozatosan csökkent az egy osztályteremre jutó tanulók száma, illetve az egy osztályra jutó tanulók száma is. Az előbbi 20 alatt mozgott az említett időpontig, az utóbbi pedig 20 körül, picit fölötte. A 2000-es évek első felében érdekes fordulás figyelhető meg az adatokban. Az egy teremre jutó tanulók száma 21 fölé került, míg az egy osztályra jutó tanulók száma leesett 20 alá. Ezt azzal tudnám magyarázni, hogy olyan kormányzati döntések születtek, amelyek iskolákat zártak be, vontak össze. Így kevesebb lett a tanterem, de több az osztály, ezért alakulhattak így ezek a számok. Visszatérve a pedagógusokra jutó tanulók számára, megfigyelhető a folyamatos csökkenés. Ennek nagyrészt demográfiai okai vannak, egyre kevesebb gyermek született a 20. század végén, 21.században. Ugyanakkor a gyerekek számának csökkenése magával vonta a pedagógusok létszámának leépítését is, hiszen nem volt már rájuk szükség.

Ha azt nézzük, hogy a mutatót milyen gyakran, milyen időközönként kell felmérni, nos a tanévek szerinti számítás igen evidensnek tűnik, véleményem szerint ez a járható út. A felmérés költségeit nem ismerem, ám szerintem annyira nem járhat nagy ráfordítással, végig kell kérdezni az összes iskolát, az igazgatókat, tanárokat. Ez természetesen rengeteg időt igénybe vehet, de egy jól kiépített kérdezőbiztosi rendszerrel megoldható a dolog, arányosan normál költségekkel.

Ebbe a témába tartozónak érzem, hogy az országon belül, régiókra, megyékre lebontva is lássuk a tanulók és a pedagógusok számának változásait. Bár az alábbi tábla csak 2002 és 2005 közötti adatokat mutat, azért így is leolvasható róla néhány érdekes adat. A hely szűküssége miatt nem kívánom részletesen elemezni ezt a statisztikai mutatót, csak kiemelni a számomra érdekesebb adatokat.

 A nappali tagozatos általános iskolai oktatás területi alapadatai, 2002/03–2004/05

Régió, megye	Tanulók száma			Tanulók aránya a népes- séghez viszo- nyítva mikro- cenzus alapján	Osztályok száma*			Pedagógusok száma*
	2002/ 03	2003/ 04	2004/ 05		2002/ 03	2003/ 04	2004/ 05	2002/ 03	2003/ 04	2004/ 05
Budapest	126 055	122 572	119 645	7,1	6 124	5 996	5 914	13 964	14 138	13 580
Pest	102 288	102 087	101 033	8,8	4 841	4 863	4 844	8 859	9 127	9 020
Közép-Magyarország	228 343	224 659	220 678	7,8	10 965	10 859	10 758	22 823	23 265	22 600
Fejér	41 859	40 517	39 126	9,1	2 084	2 051	1 985	3 640	3 694	3 545
Komárom-Esztergom	29 742	28 936	28 120	8,9	1 519	1 502	1 457	2 796	2 806	2 719
Veszprém	34 708	33 268	32 090	8,8	1 809	1 755	1 706	3 288	3 283	3 182
Közép-Dunántúl	106 309	102 721	99 336	9,0	5 412	5 308	5 148	9 724	9 783	9 446
Győr-Moson-Sopron	38 082	37 688	36 845	8,4	2 083	2 075	2 004	3 815	3 886	3 775
Vas	24 148	23 558	22 817	8,6	1 288	1 249	1 219	2 412	2 433	2 342
Zala	25 946	25 211	24 346	8,3	1 288	1 249	1 219	2 731	2 687	2 571
Nyugat-Dunántúl	88 176	86 457	84 008	8,4	4 761	4 687	4 556	8 958	9 006	8 688
Baranya	36 494	35 389	34 281	8,6	1 895	1 843	1 791	3 628	3 641	3 527
Somogy	31 374	30 681	30 000	9,1	1 679	1 655	1 633	3 137	3 202	3 129
Tolna	22 971	22 345	21 716	8,9	1 190	1 192	1 137	2 378	2 369	2 271
Dél-Dunántúl	90 839	88 415	85 997	8,8	4 764	4 690	4 561	9 143	9 212	8 927
Borsod-Abaúj-Zemplén	77 537	75 321	74 786	10,2	4 039	3 944	3 903	6 991	6 942	6 873
Heves	29 177	28 679	28 272	8,8	1 552	1 522	1 520	2 977	2 951	2 891
Nógrád	20 115	19 624	19 086	8,8	1 106	1 116	1 057	1 899	1 921	1 846
Észak-Magyarország	126 829	123 624	122 144	9,6	6 697	6 582	6 480	11 867	11 814	11 610
Hajdú-Bihar	57 298	56 015	54 465	9,9	2 714	2 666	2 599	5 271	5 250	5 063
Jász-Nagykun-Szolnok	41 126	40 054	38 994	9,5	1 937	1 893	1 857	3 571	3 579	3 493
Szabolcs-Szatmár-Bereg	64 661	64 126	62 906	10,8	3 328	3 278	3 227	5 900	5 968	5 880
Észak-Alföld	163 085	160 195	156 365	10,2	7 979	7 837	7 683	14 742	14 797	14 436
Bács-Kiskun	52 494	51 163	49 412	9,2	2 572	2 532	2 478	4 805	4 871	4 699
Békés	36 022	35 042	33 706	8,7	1 780	1 746	1 706	3 360	3 360	3 248
Csongrád	38 289	37 493	36 139	8,5	1 793	1 765	1 687	3 613	3 676	3 462
Dél-Alföld	126 805	123 698	119 257	8,8	6 145	6 043	5 871	11 778	11 907	11 409
Összesen	930 386	909 769	887 785	8,8	46 723	46 006	45 057	89 035	89 784	87 116

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi kötetei; valamint http://www.ksh.hu/ alapján Garami Erika számításai

Összesen látható tehát, hogy 2004-ben már kevesebb, mint 900 000 diák kezdte meg általános iskolai tanulmányait, és a pedagógusok száma nem sokkal haladta meg a 87 000-t. Ha két összesen számot elosztjuk, megkapjuk a fentebbi táblázat számait. Területileg Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) régióban van a legtöbb tanuló, ezt követi Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-NagyKun-Szolnok, Szabolcs megye) és Észak-Magyarország (BAZ megye, Heves és Nógrád megye). Erősen elszakadtak: 1.220 ezer fölött; 2: 160 ezer fölött; 3: 130 fölött (04/05-ben már alatt). Erre a pedagógusok száma: 1: 22 ezer fölött; 2: 14 ezer fölött és a harmadik helyen már igen szoros a helyzet, Észak-Magyarország és a Dél-Alföld szorosan fej-fej mellett haladnak, 11 ezer fölötti számmal. A megmaradt 3 dunántúli régió a számok tekintetében elmarad a vezető régióktól.

Az idei, 2011/2012-es tanévban az általános iskolai tanulók létszáma ismét kevesebb lett. Erre felhívták a figyelmemet azok a tanárok, pedagógusok, akikkel a szakdolgozatom miatt beszéltem, illetve ez olvasható a KSH honlapján (1) is. A 2011/2012-es tanévben a nappali oktatásban 748 ezren tanulnak, 9 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Egy pedagógusra átlagosan 10, egy osztályra pedig 20 tanuló jut, lényegében ugyanannyi, mint az elmúlt években.

(1) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1112.pdf