Közösség

Partnereink


 


2011.10.07. 09:00 Golovics József

Szerződés a hallgató és az állam között

Címkék: oktatás

A legutóbbi, oktatáspolitikáról szóló cikkhez érkezett néhány hozzászólás, melyeken úgy vélem, érdemes elgondolkodni. Többek között ezek mentén, részben ezekre válaszul szeretném az alábbi bejegyzésben továbbgondolni, más aspektusból megvilágítani a már tárgyalt kérdést.

Én úgy látom, hogy a kormány azon intézkedéseihez való hozzáállást, melyek a felsőoktatás piacibbá tételét célozzák meg, alapvetően az az attitűd határozza meg, hogy az egyes emberek minek tekintik a felsőoktatást. Nyilván a szocialista múltban gyökerezik az a felfogás, mely talán a magyarok többségének a fejében él, hogy a felsőoktatás egy olyan rendszer - vagy szolgáltatás, ha úgy tetszik - melyet az államnak, állami létéből fakadóan kötelessége ingyenesen biztosítania minden arra érdemes polgárnak. Ezen felfogás szerint a kizárás csakis a szükséges képességek hiányában valósítható meg.

Az elmúlt évben a Hoffmann Rózsa által vezetett tárca is pedzegette ennek a felfogásnak a továbbvitelét, mégpedig azzal, hogy az év elején elkészített - majd teljesen elvetett - törvénykoncepcióban a felsőoktatást mint közszolgáltatást nevezte meg. Félreértés ne essék, nem állítom azt, hogy ez a fajta felfogás rossz lenne. Csak azt fontos látni, hogy nem ez az egyetlen elképzelés, ami mentén irányíthatjuk az ágazatot. Nálunk ez történeti okok miatt így alakult ki, s tudom, az útfüggőség egy komoly erővel bíró tényező, azonban naivság lenne ezt az utat egyedüli üdvözítőnek gondolni.

A továbbiakban a fent felvázolt modellt nem szeretném elvetni, sokkal inkább annak kiegészítése céljából kívánok megvilágítani egy másik perspektívát, hogy hogyan is láthatjuk még a felsőoktatást.

Úgy vélem, érdemes lenne az államilag finanszírozott felsőoktatásra mint egy az állam és a hallgató között fennálló szerződéses viszonyra tekinteni. Egy beruházási szerződésre, melyet mindkét fél a jövőbeni hasznok reményében köt meg. Az állam vállalja, hogy fizeti a hallgató taníttatásának költségeit, a hallgató pedig azt, hogy a megszerzett tudással hasznot termel majd mind önmaga, mind pedig a társadalom számára. Jóllehet, legtöbben ma azt mondják, hogy ezen hasznok nagy része az egyén szintjén jelentkezik, de ettől még tagadhatatlan az, hogy ez átcsordul, s jólétnövekedést okoz a környezete számára is.

A kérdés csupán az, hogy melyik ország társadalma lesz az, ahol a leendő munkavállaló környezetére gyakorolt pozitív hatása megjelenik majd. A korábbi szerződés ezzel nem foglalkozott. Megengedte a hallgatónak azt, hogy ha egy más országban több egyéni hasznot tud elérni, akkor azt válassza, s ezzel az állam egyúttal le is mondott a saját társadalmára gyakorolt hasznokról.

Az "új szerződés" ezen kíván változtatni. Ebben az állam kétségkívül egy keményebb feltételt szab, ugyanis azt mondja, hogy vállalja ugyan a hallgató taníttatásának költségeit, de amennyiben ő a munka világába kikerülve nem a saját társadalma számára fog hasznot termelni, úgy azt a pénzt, amit korábban pontosan ezzel a céllal invesztált a hallgatóba, az állam visszakéri. Látjuk tehát, hogy itt nem egyfajta utólagos pénzkicsalásról, vagy bőr lehúzásáról van szó. Egész egyszerűen az állam egy másfajta szerződést köt, olyat, amelyben előre leszögezi, hogy ha az általa várt hasznok a hallgató döntése nyomán - ez a pont vitatható, későbbi elgondolkodást igényel, hogy vajon munkalehetőség hiányában mennyire önszántából dönt a hallgató - nem realizálódnak, akkor visszakéri a befektetésének összegét.

Végezetül pedig megjegyezném, hogy egy még inkább árnyaltabb képet kaphatunk erről a "new deal"-ről, ha nem a korábbi állapothoz - melyhez képest valóban egy keményebb feltétel fogalmazódik meg -, hanem egy teljesen magánfinanszírozásra épülő felsőoktatási rendszerhez hasonlítjuk. Amiről ugyebár tudjuk, hogy egyáltalán nem számít idegennek a nyugati világban. Ezzel persze nem azt kívánom állítani, hogy ne lenne jogos a "tőlünk ezzel elvesznek" gondolkodás, de felhívnám a figyelmet arra, hogy úgy is lehet tekinteni a tervezetre, mint amelyik azt mondja: az állam fizeti annak a hallgatónak a tandíját, aki vállalja, hogy a végzés után az országon belül fog munkát vállalni. Aki pedig külföldön kíván elhelyezkedni, annak is meghitelezik a taníttatásának költségeit, s azt csak akkor kell visszafizetnie, amikor már ténylegesen munkába is áll. Úgy vélem, hogy egy teljesen piaci alapú felsőoktatáshoz képest ez még bőven a pozitív kategóriába tartozik.

Persze tudom, nem várható el a polgároktól, hogy így fogják fel a dolgot, hiszen mindenki a már meglévő állapotból indul ki, ahhoz tud konkrétan viszonyítani. Továbbá félreértés se essék, a fentiekkel nem a kormányt vagy annak intézkedéseit kívántam megvédeni, csupán egy új megvilágításba kívántam helyezni a dolgot, mely képes megmutatni, hogy az elképzelés egyáltalán nem ördögtől való, s bizony alátámasztható logikus érvekkel az, hogy egyes szempontok szerint igenis érdemes ebbe az irányba elindulni.

A bejegyzés a leviathan.blog.hu oldalon jelent meg először.

Szólj hozzá! · 4 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://kdsz.blog.hu/api/trackback/id/tr13284093

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tetszik, nem tetszik: Hoffmann Rózsa törvénye átment a kormányon 2011.10.26. 13:51:54

Az MTI tájékoztatása szerint a kormány jóváhagyta a köznevelési törvény tervezetét. A javaslat a tervek szerint október végén-november elején kerül az Országgyűlés elé, az új törvény pedig 2012-től lép életbe. 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda, a ta...

Trackback: Tetszik, nem tetszik: Hoffmann Rózsa törvénye átment a kormányon 2011.10.26. 13:51:54

Az MTI tájékoztatása szerint a kormány jóváhagyta a köznevelési törvény tervezetét. A javaslat a tervek szerint október végén-november elején kerül az Országgyűlés elé, az új törvény pedig 2012-től lép életbe. 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda, a ta...

Trackback: Gondolatok a röghöz kötéshez 2011.10.11. 13:11:44

 Vers Ádám írása: Mennyiben veheti az állam a felsőoktatást mint szolgáltatást? Amennyiben ezt teszi, akkor joggal díjat is szedhet érte, azaz teljes költségtérítést. A mai helyzetben azonban ez nem tekinthető releváns nézőpontnak. Ebben az e...

Trackback: „Arra van szükség, hogy felrázzuk a diákságot” – Interjú Polgár Dórával 2011.10.08. 16:52:44

A múlt szombati D-Day óta egyre népszerűbb Hallgatói Hálózat egyik aktivistájával, az október elsején beszédet mondó Polgár Dórával beszélgettem felsőoktatásról, a hallgatóság helyzetéről és az általa a “hatalmába belebolondultnak” nevezett kormá...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.