Közösség

Partnereink


 


2012.10.05. 14:11 KDSZ

Magyarország versenyképessége 1. előadás

Címkék: versenyképesség kurzus Chikán Attila

Október 4-én, Chikán Attila professzor úr nyitóelőadásával rajtolt a KDSZ őszi szakmai kurzusa, melynek témája Magyarország versenyképessége.

A professzor úr gondolatmenetét a gazdaságpolitika és a versenyképesség kapcsolatának vizsgálatával kezdte, ezt követően ismertette Magyarország jelenlegi pozícióját a versenyképesség területén, végezetül pedig következtetéseket és versenyképességünk növelésére irányuló gazdasági célkitűzéseket ismertetett. Az alábbiakban összefoglalót olvashattok az előadásról.

31kicsi.jpg
(Rencz Fanni írása)

Sikeres-e a magyar gazdaság, ha igen miben, és ha nem, miben nem? – vetette fel a kérdést előadása elején Chikán Attila. A kérdést a siker három kritériumának meghatározásával válaszolhatjuk meg, ezek:

1) Politikai siker: a kormányzat saját ideológiáját sikeresen elfogadtatja a társadalommal és átülteti a gyakorlatba, mindezt pedig saját újraválasztásának bebiztosítása mellett teszi. Ezzel a sikerkritériummal kapcsolatosan minden kormány politikájának elemzésekor két fontos kérdés merül fel, egyrészt mi a kormányzat ideológiája, másrészt a vezetés milyen eszközökkel próbálja stabilizálni hatalmát.  

2) Társadalmi siker: a rendszerváltás lezajlása óta beszélünk a gazdaságban szükséges strukturális reformok megvalósításának igényéről, mely különösképpen a nagy elosztórendszerek esetében lenne sürgető, és melynek hatásaként a társadalom egészének működésbeli átalakulása várható. A cél elérésének a kulcsa a finanszírozható hatékonyságjavítás.

3) Gazdasági siker: a gazdaság hatékony működése alapfeltétele a politikai és társadalmi célok megvalósításának, így az előző két sikerkritériumnak. A közgazdaságtudomány alapvető törvényszerűségekkel rendelkezik, ezeket nem elfogadni unortodox gazdaságpolitika, amely számos veszélyt rejt magában, a szabályok be nem tartására pedig a gazdaság kedvezőtlenül fog reagálni.

 

A World Economic Forum versenyképességi rangsorát szemlélve kiderül, hogy Magyarország 2001 és 2008 között 32 helyet visszaesve a listán a 60. helyen végzett, míg 2001-ben a volt szocialista országokhoz képest az élbolyban voltunk együtt a csehekkel és az észtekkel, addig 2008-ra jelentősen lemaradtunk a térség országaihoz képest. A 2008 utáni 3 évben Magyarország kicsit felkapaszkodott a rangsorban, majd 2012-ben újra visszaestünk a 60. helyre.

Érdemes megvizsgálni, hogy mely paraméterekben vagyunk jók és melyekben gyengébbek. Magyarország legrosszabbnak az intézményrendszer, a munkaerőpiac és az üzleti felkészültség terén mutatkozik, ezen szempontok alapján az országok sorában a 80. hely környékét birtokoljuk. Fontos kiemelni, azokat a területeket is, amelyekben jól teljesítünk, ilyenek a makrokörnyezet, a technikai felkészültség és az innováció, melyekben a 40-50. helyet szereztük meg.

Néhány vizsgált paraméterről lényeges részletesebben is szót ejteni. Elsőként a magyar intézményi rendszer helyzetét tekintve 2006 óta mind világviszonylatban, mind Közép-Kelet-Európában folyamatosan esik a pozíciónk az országok sorában, leghátul vagyunk olyan szempontok szerint, mint a politikusokba vetett bizalom, kormányzati szabályozás vagy a szabályozás jogi megkérdőjelezhetősége. Említsünk meg egy olyan paramétert is, amiben kifejezetten jól teljesítünk, ez a makrokörnyezet, a költségvetési mérleg szempontjából 15. helyen vagyunk, amivel nagyon elégedettek lehetnénk, azonban a hiánycsökkentés céljából bevetett eszközök nem voltak megfelelőek és csak rövid távú megoldást jelentenek.

Az előadás legfőbb üzenetei:

1) Globális versenyképességünk 2001 és 2008 között zuhant, majd 3 év javulás után ismét romlott.

2) A volt szocialista országok közül vezetőkből üldözők lettünk.

3) Fontos mutatóink nem kerültek közelebb a mértékadó fejlettebb országokéihoz.

4) A legnagyobb visszahúzó erő az intézményi rendszer állapota és a belé vetett bizalom hiánya.

5) Finanszírozásunk lehetőségeit tekintve a mezőny legvégén vagyunk, nehéz a tőkebevonás.

6) Az egyetlen pozitív makrotényező a költségvetési hiány csökkentése, ez ortodox gazdaságpolitikai lépés volt, az eszközök azonban már kérdésesnek mondhatóak.

7) Kibontakozási esély lehet az innovációs kapacitás, aminek kihasználásában a vállalati környezet és a kormányzati szándékok változtatása egyaránt szükséges követelmények.

Végezetül a professzor úr a számos neves közgazdasági díjjal kitüntetett Daron Acemoglu, Egyesült Államokban élő, török közgazdász munkáit ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, melyekben arról olvashatunk, hogy a gazdaság sikeres működésében milyen hatalmas szerepe van az intézményrendszereknek.

Úgy gondolom, Chikán Attila kiváló, magas színvonalú és gondolatébresztő szemeszternyitó előadása méltó kezdete volt a KDSZ őszi kurzusának, ezúton is köszönjük a professzor úrnak, hogy ellátogatott hozzánk és tanulhattunk tőle.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kdsz.blog.hu/api/trackback/id/tr654821742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

laci0011 2012.10.06. 16:38:02

Biztos bukás ha a kormány és a multik is engem fosztogatnak!Fosztogassák egymást engem meg legalább ne akadályozzon a kormány,ha már segíteni nem tud!

Golovics József · http://leviathan.blog.hu/ 2012.10.24. 10:04:59

Az itt elhangzott előadás korábbi változata az alábbi linkre kattintva olvasható:
www.mkt.hu/docs/2012-10-02-18-41-08-Chikan_Attila.pdf