Közösség

Partnereink


 


2012.10.30. 07:02 KDSZ

Magyarország versenyképessége 4. előadás

Címkék: versenyképesség kurzus

Trautmann Lászlónak, karunk dékánjának és neves professzorának előadásait mindig nagy érdeklődés előzi meg. Így történt ez október 25.-én is, amikor szép számban jelentünk meg a minket is érintő téma feldolgozásán: Bizalom mint gazdasági tényező, a versenyképesség aktualitása és természetesen a kihagyhatatlan egyetemi szál. A Dékán úr lendületes témavezetése és szemléletes példáin keresztül közelebb kerültünk egy felkészült és szakmailag is helytálló közgazdász szemszöghöz. Természetesen az este jelmondatát sem felejthetjük: „ Úgy érzem, túlmagyaráztam a problémát…”

IMG_8875kicsi.jpg

(Jávor Péter írása)

Történelmi áttekintéssel és alapozással kezdődött az előadás, ami elengedhetetlen a mai problémák és kérdések tárgyalásához. Tanár Úr élve az alkalommal és a tudással, hogy ismeri a tanterveinket, folyamatos kérdéseivel egyszerre vezette az előadást és tesztelte a közgazdász-palánták felkészültségét.

Az Európai Unióra kihegyezve néztük meg a versenyképesség aktuálisan felvetődő problémáit. Egyrészt, amik fakadnak a történelmi háttérből, másrészt az értelmezési nézőpontokból. A mostani válság Trautmann úr meggyőződése szerint politikai válság, amit gazdasági eszközökkel próbálnak/próbáltak meg kezelni. Érték vita zajlik, amin minél hamarabb túl kellene lendülni a sikeres válságkezelés érdekében. 

Az EU jövőjével, a különböző lépcsőkkel folytatódott az előadás gondolatmenete: az Unió szorosabbra fűzéséről, a különböző lépcsőkről, amik elvezethetnének egy működőképes egységhez. Az előadás során felvázoltuk a lehetőségeket egy centralizáltabb politikai, de egy decentralizáltabb közigazgatási térre. Nyilván itt megkerülhetetlen az EU és az USA összehasonlítása. Végigmentünk a négy lépcsőn: monetáris unió, fiskális unió, bank unió és a versenyképességi unió szakaszain. Ezen a ponton hasonlítottuk össze az ECB és a FED működésének és feladatainak alapelveit is. 

Dékán Úr szerint versenyképességet egy új vállalati modell megjelenésében lehet érvényesíteni, ami nem rövidtávon gondolkozik. Itt filozófiai síkra terelődött a kérdés és Immanuel Kant könyve mentén jártuk be a témát. A vágy és a jelenlegi érdek eldobását fel kell váltania az ész követésének. A kanti filozófia eszköztárát használva a szándék etika és a kötelesség etika különbözőségéről is szó esett.

Elkerülhetetlen a tudásalapú társadalom kérdése is a témában. A vezetés egy tudomány, hiszen a vállalkozást és szervezést tanulni kell. A vállalkozási tevékenység céljának pedig nem a profitnak, hanem az adott tevékenység végzéséből és tudásából való örömnek kell lennie.  A bolognai folyamat pedig nem más, mint az a kezdeményezés, ami kinevelheti az európai, egységes szintű vállalkozói réteget. Az egyetem nem csupán a tanítás központja, hanem a politikai problémák megtárgyalására és eldöntésére képes intézmény. Az értékeket tudományosan kell megvitatni, aminek a legjobb színtere az egyetem és Magyarországon ez a Corvinus. 

Az előadás után kérdésekkel tovább mélyítettük a hiány/fiskális unió/szuverenitás kérdését. 

Úgy érzékeltem, hogy az előadás végeztével sokunk kérdőjelekkel távozott, de nem az előadás hiányossága miatt, hanem pont az előadáson elhangzottak továbbgondolásából fakadóan.

Ezúton is szeretnék megköszönni Trautmann László Dékán Úrnak, hogy időt szakított ránk és bemutatta a témában a nézőpontját. Köszönjük. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kdsz.blog.hu/api/trackback/id/tr824878337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.