Közösség

Partnereink


 


2012.11.04. 23:18 KDSZ

Magyarország versenyképessége 5. előadás

Címkék: versenyképesség kurzus Veres Pál

A KDSZ – Közgazdászok a közpolitikában versenyképességi kurzusának 5. előadója Veres Pál tanár úr, egyetemünk Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének oktatója, nyugalmazott tanácsadó volt. Előadásának címe: A gazdasági világválság elhanyagolt aspektusai.

03kicsi.jpg

(Kurucz Kitti írása)

Az előadás keretében elsőként közösen megnéztünk egy videót, mely a gazdagok és a középosztály adóztatásáról szólt.

Négy tétel fogalmazott meg a válságra vonatkozóan:

  1. a magántulajdon alapú piacgazdaság intézményi sajátosságaiból adódóan túltermelési válság alakult ki,
  2. a jövedelmek szintjén a jelenlegi válság is túltermelési válság,
  3. a pénztermelő hitelezés jövedelemtermelési illúziója okozta a jelenlegi pénzügyi válságot,
  4. a globalizáció is oka a gazdasági válságnak.

A válság marxi megközelítése:

  • túltermelési válság

A munkaerő áruvá válik, elégtelen az összkereslet, makroszintű jövedelemelosztás szükséges.

  • reálgazdasági strukturális válság

I. osztály: termelési eszközök és termelő szolgáltatások

II. osztály: fogyasztási cikkek és fogyasztói szolgáltatások

A két osztály között technikailag indokolt arányhoz (tőkeigényesség) kell igazodnia a makro szintű  bér és profit hányadnak (elosztási követelmény)

  • A pénzügyi válság is visszahat a reálszférára
  • Hosszú távon csak jövedelmet költhetünk pénz formában

Ciklusosság: ha válság következik be, az újabb válságot szülhet, ez az ún. ingahatás, amely a jövőre nézve bizonytalanságot jelent.

Az utóbbi 25 év tényei:

  • USA: az átlagos reálbér az elmúlt 25 évben stagnált,
  • Németország: bruttó bér aránya csökkent a nemzeti jövedelemhez képest,
  • a nemzetközi tőkeáramlás eltolódott az alacsonyabb bérű országok felé (Kelet-Közép-Európa, Kína, India)
  • a fejlett országokban a 80-as évek után állami újraelosztás

Reálgazdasági válság kialakulása:

  • a jövedelmi arányok tartósan változnak,
  • hitelkereslet robbanás, hatalmas tőzsdei és ingatlanár bumm,
  • megalapozatlan eladósodás,
  • fontos tételek: bér + szociális transzferek és a profit aránya és gazdaság technikai szerkezete nincs összhangban
  • intézményi válság: a piac nem képes a fenti egyensúlyt helyreállítani

Intézményi válság: nemzetek között verseny a bérek szintjén, a tőkéért versenyeznek.

Globális okok és következmények:

  • eltérő nemzeti érintettség áll fenn,
  • országok lehetőségeit, pénzét megrendíti a válság,
  • olajsokk, olajár emelkedés, amelyből jelentős jövedelem átrendeződéssel, ez a spekulánsoknak jó lehetőség

Segít-e az állami beavatkozás:

  • Keynes szerint: az állam makrokeresleti beavatkozása (kereslet növelés állami deficittel) a válság idején lehet indokolt, konjunktúra idején „tartalékolás”
  • Liberális megközelítés: vissza Darwinhoz, működjön a gazdaság is úgy, mint a természet

A magyar helyzet sajátosságai:

  • globálisan kiszolgáltatott piac,
  • globálisan kiszolgáltatott pénz,
  • eladósodottság: csak dekonjukturális eszközök vannak
  • külföldi tőkefüggés: az elmaradott országok hogyan tudnak nőni? Átlag fölötti beruházási hányad kellene, Magyarországon nincs növekedés

Jövőre nézve ajánlások:

a fenntartható fejlődés feltételei

  • kapitalista vegyesgazdaság újrateremtése,
  • regionális piacot alkothatnának a kevésbé fejlett országok,
  • globális piac, versenyszabályozás,
  • makroszintű bér-profit megoszlás intézményi szabályozása
  • közös globális egyeztetés, globális jóléti-esélyteremtő állam kellene

Végszóként előadónk azt mondta: „Minden gazdasági válságban Marx kísért.”

15kicsi.jpg

Köszönjük előadónknak a tartalmas előadást, melyet a résztvevők kérdései követtek, így egy kötetlen beszélgetés, szakmai vita alakult ki.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kdsz.blog.hu/api/trackback/id/tr374889432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.