Soós Krisztina írása:
Nicolas Sárközy november 8-i bejelentése a Strasbourgi Egyetemen folytatott vita során nagy kavarodást okozott: A közös valuta létrehozása lehetetlen gazdasági konvergencia és integráció nélkül. Másrészt azonban nem lehet egyszerre föderalizmusért és bővítésért esedezni, ez ellentmondás. A Balkán országokkal együtt 32, 33, 34 tagúvá válik az EU, a teljes integrációt nézve, ennyi tagországgal senki sem gondolja, hogy lehetséges a föderalizmus. A közös valuta egy csodálatos elképzelés, azonban annak kormányzása és a gazdasági konvergencia nélkül meglepő volt létrehozni. Szép, hogy van egy vízió, azonban több részlet is hiányzik: létrejött a valuta, de a fiskális és gazdasági rendszer nemhogy nem közeledett egymáshoz, de még távolodott is. Nemcsak egy közös valutát hoztunk létre gazdasági konvergencia nélkül, de a paktum szabályait is megpróbáltuk visszavonni, ami nem működik. Közös valuta nagyobb gazdasági integráció és konvergencia nélkül nem lesz, ez biztos, ebbe az irányba haladunk. Mind a 27 országra muszáj, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak? Nem, egyáltalán nem. Végül két európai fogaskerék lesz: az egyik a szorosabb integráció felé tartó eurózónán belül, a másik, ami inkább konföderációs, az Európai Unión belül.
Sárközy kijelentései aggasztóak, eszerint kirekesztő, protekcionista eurózónát akar létrehozni, leválasztva a többi Európai Uniós tagállamról. Továbbá Sárközy szerint az európai problémák – adósság és magas munkanélküliség – mind a társadalmi, környezeti hibákból és a fejlődő országok agressziv kereskedelmi politikáiból erednek, mivel monetáris dömping-politikát folytatnak. Tehát Franciaország (vagy Sárközy) nem úgy tűnik, mintha túljutott volna az EU bővítésével szemben érzett haragján. Sárközy talán egy olyan eurózónát akar létrehozni, amelyben a hatalom a vezetők kezében összpontosul, ahol a „Merközy” duó fog dominálni. Németország kétség kívül a saját föderális rendszerét akarja lemásolni, erős szabályokkal és erőteljes független intézményekkel, hogy a politikusokat korlátozzák. Most már mindenki Angela Merkel beszédét várja, aki változtatni akar a szerződéseken és áttörést ígér egy új Európa felé. Azonban, hogy milyen típusú Európának kellene lennie, az kimondatlan maradt.
Ahhoz, hogy az eurózóna fennmaradjon, hogy optimális monetáris övezetként működhessen, elkerülhetetlen a fiskális politikák összehangolása, hogy a sokkokat is kezelni lehessen. Ellenkező esetben a költségvetések újra-és újra elszaladhatnak.
A bejegyzés a The Economist The Future of the EU - Two-speed Europe, or two Europes? című cikke alapján íródott.
