Közösség

Partnereink


 


2012.06.13. 12:50 KDSZ

Mutatószám-elemzések: Természetes szaporodás és fogyás

Címkék: mutatószámok

mutatokicsi.jpgBudai László írása:

Egy ország lakosságának demográfiai folyamatait több, egyszerű és összetett indikátorral lehet mérni. A dolgozatom egy olyan mutatóról fog szólni, mely részben erre a célra is szolgálhat, de közpolitikai szempontból sok más problémára is rávilágíthat, ha megfelelő oldalról közelítjük azt meg.

A természetes szaporodás az egy évben mért élveszületések, és halálozások számának különbsége. Az adatot jellemzően ezer főben szokták megadni (legalábbis Magyarországon a rendes mértéknek ez a nagyságrend felel meg a legjobban), és negatív, vagy pozitív értékeket vehet fel attól függően, hogy adott évben az élveszületések, vagy a halálozások száma volt a magasabb. A mutató statisztikai értelemben összetett, mivel 2 másik adat különbségeként számolható ki. Megszerzése egyrészt alapvető fontosságú, hiszen számtalan szakpolitikai döntés meghozatalában játszhat kulcsszerepet, másrészt egyszerű is, hiszen mindkét szükséges eleme rendelkezésre áll különösebb speciális gyűjtés nélkül. Ezen két tény együttesen okozhatják, hogy a természetes szaporodás egy igen fontos, és gyakran használt mutatószám.

A dolgozat fő hangsúlya a mutatószám közpolitikai relevanciája. Ebből  a szempontból több fontos tényezőt is figyelembe kell vennünk. A mutatószám önmagában is fontos, és gyakran használt, hiszen Magyarországon jelentős problémát okoz a születések alacsony száma, ami a lakosság fokozatos öregedéséhez vezet. Emiatt a mindenkori kormánynak elemi érdeke, hogy a természetes szaporodás jelenlegi tendenciáját megfordítsa, de legalábbis mérsékelje. Ennek láthatjuk jelét a jelenlegi kormány több intézkedésében is, mint például az adórendszerbe épített családi adókedvezmények, a szociálpolitikai célú kedvezményes hitelkonstrukciók újbóli bevezetésének, vagy a GYES 3 éves időtartamának visszaállítása képében. A mutató jellegéből ered, hogy az intézkedések hatása csak hosszú távon mérhető, így a rövid távú sikereket hangoztató kijelentésekkel szkeptikusan kell bánni.

A mutatónak van azonban egy megtévesztő iránya is, ha az ország lakosságának teljes változását akarjuk tekinteni. Egyrészt teljes mértékben eltekint a bevándorlás jelenségétől, amiről később szeretnék beszélni, valamint a születések és halálozások belső struktúráját is figyelmen kívül hagyja. Ez utóbbi a különböző kisebbségek arányszámának változása miatt lehet fontos a számunkra. Ha a természetes szaporodást régió bontásban figyeljük, akkor feltűnő, hogy Magyarországon ez a ráta Észak-Magyarországon messze meghaladja az országok átlagot, több kistérségben éppenséggel a születések számának többségét figyelhettük meg, ami sajnos az ország legnagyobb részére egyáltalán nem jellemző. Tudható ezzel együtt az is, hogy ez az a térség, ahol a roma lakosság számaránya a legnagyobb az országban, és sok településen többségben is vannak. Ez azért lehet fontos a közpolitika-csinálók számára, mert az országban a válság nyomán megerősödött az idegenellenesség, aminek része lett a kisebbségekkel szembeni erős távolságtartás (esetleg nyílt ellenségesség, bár ez talán ritkább). Több olyan ötlettel is találkozhattunk, melyek a családi segélyek, kedvezmények csökkentését, szigorítását olyan feltételekhez kötötték, melyek hátterében nyíltan, vagy sugalmazva a nagycsaládos romák "nem megfelelő" magatartása áll (Ilyen például a GYES feltételhez kötése, ami abban áll, hogy a bizonyos számú iskolai hiányzás után a gyerek után járó támogatást megvonnák).  Láthatjuk tehát, hogy az országban élő etnikai csoportok közötti feszültséget növelheti az egymás közti különbségek a természetes szaporodás ütemében, így a közpolitika-alkotás folyamán ezt a problémát fel kell ismerni, és idejében kezelni kell.

A mutató másik, jelentősebb problémája, hogy akkor sem teljesen kielégítő, ha az előző faktort kiszűrjük belőle. Létezik ugyanis a népesség változásának egy másik lehetséges módja, ez pedig a be- és kivándorlás. Ez egyrészt azért fontos, mert a népesség abszolút értelemben vett változását emiatt nem tudjuk pusztán a természetes szaporodás adataival magyarázni, az ezzel foglalkozó elemzésekbe bele kell számolni a vándorlás problémáját. A magyar népesség számának drasztikus csökkenését a vándorlás nettó pozitív mérlege akadályozta meg, azonban ez 2 nagyon súlyos problémát okozott. Az egyik a már fentebb is említett idegenellenesség. Ugyan a bevándorlók jelentős részben a szomszédos országokból hazaérkezett magyarok, akik eddig kisebbségben éltek. Ők nyilván könnyen be tudnak illeszkedni, azonban a távolabbi (távol-keleti, afrikai) országokból érkező bevándorlók már nem biztos, hogy hamar alkalmazkodnak az új környezethez, ami a többségi társadalom számára is megterhelő lehet, és növeli az idegenellenességet. Fontos azonban, hogy a kormányzat, vagy a nagyobb politikai pártok ne akarjanak ezekre az érzelmekre rájátszani, mivel az a határon túli magyarok helyzetét ronthatja (felvetődhet más országokban: miért bánjanak jól a helyi magyarokkal, ha Magyarországon az ő polgáraikat rosszul kezelik). A másik súlyos probléma a kivándorlást illeti, elsősorban minőségi szempontból. A "brain drain" jelensége már több éve folyamatosan megfigyelhető, ami azt jelenti, hogy az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást kihasználva a tehetséges fiatalok sorra hagyják el az országot, mivel más országokban nagyobb jövedelmet, megbecsülést remélnek.  Ez egy olyan folyamat, ami ellen a mindenkori kormánynak küzdenie kell, hiszen így csökken a hazai gazdaság innovációs potenciálja. Ezt a kormány törvényi úton a hallgatói szerződésekben rögzített "röghöz kötéssel" próbálja megakadályozni, valamint a legtehetségesebb fiatalokat a Lendület-program néven hirdetett ösztöndíj-programmal próbálja itthon tartani.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a természetes szaporodás egy egyszerű, könnyen megszerezhető, és ezért előszeretettel alkalmazott mutatószám, ami hosszú távon jól mutatja a magyar társadalom népesedési pályáját, azonban figyelni kell a hibáira, ami elsősorban a társadalmi feszültségeket szító bevándorlás figyelmen kívül hagyásában mutatkozik meg.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kdsz.blog.hu/api/trackback/id/tr94583796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása