A KDSZ – Közgazdászok a közpolitikában versenyképességi kurzusának 5. előadója Veres Pál tanár úr, egyetemünk Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének oktatója, nyugalmazott tanácsadó volt. Előadásának címe: A gazdasági világválság elhanyagolt aspektusai.
(Kurucz Kitti írása)
Az előadás keretében elsőként közösen megnéztünk egy videót, mely a gazdagok és a középosztály adóztatásáról szólt.
Négy tétel fogalmazott meg a válságra vonatkozóan:
- a magántulajdon alapú piacgazdaság intézményi sajátosságaiból adódóan túltermelési válság alakult ki,
- a jövedelmek szintjén a jelenlegi válság is túltermelési válság,
- a pénztermelő hitelezés jövedelemtermelési illúziója okozta a jelenlegi pénzügyi válságot,
- a globalizáció is oka a gazdasági válságnak.
A válság marxi megközelítése:
- túltermelési válság
A munkaerő áruvá válik, elégtelen az összkereslet, makroszintű jövedelemelosztás szükséges.
- reálgazdasági strukturális válság
I. osztály: termelési eszközök és termelő szolgáltatások
II. osztály: fogyasztási cikkek és fogyasztói szolgáltatások
A két osztály között technikailag indokolt arányhoz (tőkeigényesség) kell igazodnia a makro szintű bér és profit hányadnak (elosztási követelmény)
- A pénzügyi válság is visszahat a reálszférára
- Hosszú távon csak jövedelmet költhetünk pénz formában
Ciklusosság: ha válság következik be, az újabb válságot szülhet, ez az ún. ingahatás, amely a jövőre nézve bizonytalanságot jelent.
Az utóbbi 25 év tényei:
- USA: az átlagos reálbér az elmúlt 25 évben stagnált,
- Németország: bruttó bér aránya csökkent a nemzeti jövedelemhez képest,
- a nemzetközi tőkeáramlás eltolódott az alacsonyabb bérű országok felé (Kelet-Közép-Európa, Kína, India)
- a fejlett országokban a 80-as évek után állami újraelosztás
Reálgazdasági válság kialakulása:
- a jövedelmi arányok tartósan változnak,
- hitelkereslet robbanás, hatalmas tőzsdei és ingatlanár bumm,
- megalapozatlan eladósodás,
- fontos tételek: bér + szociális transzferek és a profit aránya és gazdaság technikai szerkezete nincs összhangban
- intézményi válság: a piac nem képes a fenti egyensúlyt helyreállítani
Intézményi válság: nemzetek között verseny a bérek szintjén, a tőkéért versenyeznek.
Globális okok és következmények:
- eltérő nemzeti érintettség áll fenn,
- országok lehetőségeit, pénzét megrendíti a válság,
- olajsokk, olajár emelkedés, amelyből jelentős jövedelem átrendeződéssel, ez a spekulánsoknak jó lehetőség
Segít-e az állami beavatkozás:
- Keynes szerint: az állam makrokeresleti beavatkozása (kereslet növelés állami deficittel) a válság idején lehet indokolt, konjunktúra idején „tartalékolás”
- Liberális megközelítés: vissza Darwinhoz, működjön a gazdaság is úgy, mint a természet
A magyar helyzet sajátosságai:
- globálisan kiszolgáltatott piac,
- globálisan kiszolgáltatott pénz,
- eladósodottság: csak dekonjukturális eszközök vannak
- külföldi tőkefüggés: az elmaradott országok hogyan tudnak nőni? Átlag fölötti beruházási hányad kellene, Magyarországon nincs növekedés
Jövőre nézve ajánlások:
a fenntartható fejlődés feltételei
- kapitalista vegyesgazdaság újrateremtése,
- regionális piacot alkothatnának a kevésbé fejlett országok,
- globális piac, versenyszabályozás,
- makroszintű bér-profit megoszlás intézményi szabályozása
- közös globális egyeztetés, globális jóléti-esélyteremtő állam kellene
Végszóként előadónk azt mondta: „Minden gazdasági válságban Marx kísért.”
Köszönjük előadónknak a tartalmas előadást, melyet a résztvevők kérdései követtek, így egy kötetlen beszélgetés, szakmai vita alakult ki.
