A KDSZ – Közgazdászok a Közpolitikában szakpolitikák szakértői kurzusának 7. előadója Boza Pál volt, aki dolgozott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, tanult Franciaországban az ENA-n, jelenleg pedig egy tanácsadó cégben tevékenykedik.
(Kurucz Kitti írása)
Előadásában tanácsokkal látta el a hallgatóságot, hogy egy végzés előtt álló hallgatónak mivel kell szembenéznie, milyen adottságok járnak előnnyel, hogyan válasszunk, mire figyeljünk. Mindehhez hozzákapcsolta eddigi tapasztalatait, az általa bejárt utat.
Boza Pál a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként közszolgálati szakirányon, egyetemi évei alatt tagja, majd titkára volt a Széchenyi István Szakkollégiumnak. Az egyetem befejezése után tudta, hogy a gazdaságfejlesztés irányában szeretne elhelyezkedni, amelyhez hozzá szerette volna kapcsolni az Európai Uniót. A Gazdasági Minisztérium GVOP főosztályára került, ahol Magyarország EU-hoz való csatlakozását készítették elő. Ezután átkerült az Államtitkárságra, ahol a titkárságvezetői pozíciót töltötte be. Közben sikeresen pályázott a Francia Államigazgatási Egyetem (ENA) ösztöndíjára. A francia egyetemi képzés során gyakornok volt francia minisztériumokban. Előadónk elmondta, hogy az ösztöndíjra történő pályázás során a múlt illetve potenciális jövőbeni karrier lehetőségek is értékelésre erülnek. Nehéz bekerülni, de a végzés után az eredmények alapján rangsorolják a francia végzetteket, és biztos állást kapnak valamelyik francia minisztériumban. Franciaországból hazatérve még egy rövid ideig dolgozott a minisztériumban, majd egyéni tanácsadóként kezdett el tevékenykedni. Tanácsadói munkák voltak és továbbra is vannak, amely hozzájárult, hogy társaival tanácsadó céget alapítson. A cég uniós projektek fejlesztésére, levezénylésére jött létre, tanácsot adnak intézményeknek uniós pályázatok elnyerésére, melyhez hozzátartozik a szabályok betartása, a tervezés, az adott pénzügyi keret elköltése, a későbbiekben a monitoring és az értékelés. Az egyes intézmények, akiknek, akikkel együtt dolgoznak: minisztériumok, önkormányzatok, minisztériumok háttérintézményei. A cég tovább terjeszkedett, nem csak magyar megrendelőik vannak, közösen dolgoznak Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia Minisztériumaival is. A cég működésében ügyvezetőként Boza Pál tevékenysége sokszínű, hiszen több gazdasági területet ölel fel, nem csak tanácsadó, hanem egyben pénzügyes, HR-es is (és természetesen, ami még egy cégvezetéssel jár).
A munkahely kiválasztása szempontjából elmondta, hogy minden attól függ, mit akarunk csinálni. Ha a közszférában akarunk elhelyezkedni, akkor fontos, hogy milyen a hozzáállásunk a közügyek iránt. Manapság az angol nyelvismeret elengedhetetlen, a legtöbb állás hirdetésében alapvető feltételként szerepel. Tanácsadóként de más pozíciókban is fontos még, hogy jó problémamegoldó képességgel rendelkezzen egy pályázó, egy adott helyzetben utána lehet, kell nézni a problémáknak a jó és pontos megoldás érdekében. Valamint kiemelte a lelkiismeretességet, amely nem csak a munkavállaló (pontos munkavégzés), hanem a munkáltató érdeke is (betanítás, megfelelően végezze munkáját a beosztott).
Az előadás végén a hallgatóság több kérdést is intézett előadónkhoz:
- Ma alapítana-e újra céget?
A válasz igen volt. A korábbi minisztériumi munkájával szakértői ismereteket, tapasztalatokat szerzett és kapcsolatokat épített. Először egyéni szakértőként kezdené, majd bővítené a lehetőségeket egy közös cég alapítása felé, felvenne asszisztenst, gyakornokot.
- Hogyan látja a francia és a magyar minisztérium kultúráját?
Az alapvető különbség az országokban kialakult rendszerben van. Hazánkban a porosz rendszer alakult ki. A politika és az adminisztráció közötti határvonal a két országban eltérő. Franciaországban az igazgatói szint fölött a politika, alatta az adminisztráció helyezkedik el. Hazánkban ez a vonal elmosódott, négyévente amellett, hogy az ország egyik felel leváltja a másikat, jelentős mértékben cserélődik az adminisztratív szint is a minisztériumokban. ,.
- Vissza menne-e a közigazgatásba?
El tud képzelni olyan helyzetet, hogy igen. Ugyanakkor véleménye szerint egy külső szakértő véleményét a minisztériumok sokszor jobban elfogadják, mint akár egy belső kollégáét (amin nem feltétlenül jó, de megfigyelhető).
- Profitál-e a közszférában szerzett tapasztalataiból?
Igen, hiszen a közigazgatás belső szervezeteit jobban megismeri az ember.
- Mit adott a közszolgálati szakirány és a szakkollégium az egyetemen?
Az egyetemi évek alatt a szakkollégium aktív tagja volt, amely gyakran többet jelentett számára, többet fordított működésére, programjaira, mint a szakirányra. A szervezetben való tevékenykedése is hozzájárult tapasztalatok szerzésére.
Köszönjük előadónknak, hogy megosztotta gondolatait, tanácsot adott, hogy mire figyeljünk egy lehetséges munkahely választásánál, és mindezt saját tapasztalataival színesítette.
