KDSZ Blog

Az öregedési index praktikus mutatószám, mert időben, térben könnyen összehasonlíthatóan fejezi ki a népességben történő változást. Ugyanakkor a változások okait további elemzésekkel kell feltárni. Így például az öregedési index növekszik, ha az össznépességen belül emelkedik az időskorúak száma, az index csökken, ha emelkedik a születések száma és a 14 év alatti korosztály száma, például a termékenység növekedésével. Egy adott területi egység népességének korösszetételében, és így az öregedési indexében is, változást okoznak a ki- és beköltözések, a lakóhely változtatások is. Többnyire a fiatal, magasabb termékenységű korosztály költözik el, és az idősebbek maradnak helyben (Kovácsné, 2006, 1. o.).

A társadalmi öregedés jelensége európai és hazai szinten is jól dokumentált jelenség. Magyarországon 1990-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya 13,2 százalékot tett ki, és ez 2009-re 16,4 százalékra növekedett. A népesség előreszámítások szerint 2050-re 29,4 százalék, 2060-ra 31,9 százalék lesz az idősebb korosztályok aránya, ami hasonló az Európai Unióban összesített számarányokhoz. Az EU 27 tagállamában 2008-ban 17,1 százalék volt a 65 éves és idősebb népesség aránya, 2050-re 28,8 százalékra, 2060-ra pedig 30 százalékra becsülik azt. Magyarország öregedési indexe az EU27 országaihoz viszonyítva átlagosnak mondható, szélsőséges értékeket Írország és Olaszország esetében figyelhetünk meg.

A közép-magyarországi régió változatos képet mutat. Öregedési indexe az országos átlagot meghaladja, azonban Pest megyében a mutató alig éri el a 80%-ot. A szélsőséges mérési eredményeket jól példázza, hogy habár Pest megyében alacsony az öregedési index, a legmagasabb eredményeket mégis Budapesten mérték. A fővárosban az első és az ötödik kerületben évek óta 250%-ot meghaladó öregedési indexet mérnek, melyet a 23. és a negyedik kerület 85%-os értékei ellensúlyoznak valamelyest.

Az észak-magyarországi régió értékei elmaradnak az országos átlagtól, szélső értékeit BAZ megyében és Heves megyében mérték ahol az öregedési indexek rendre 85 és 110 százalék volt az utolsó méréseknél.

Az észak-alföldi régió öregedési indexei kedvezőbbek, mint az országé. A régió legfiatalabb megyéje Szabolcs-Szatmár - Bereg megye, legfiatalabb kistérsége pedig a Hajdú-Bihar megyei hajdúhadházi kistérség 53%-kal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül a legjobb indexel (57 %) a kisvárdai kistérség rendelkezik, de a többi kistérség indexei is 82 %-nál kisebb.

A dél-alföldi régió valamennyi megyéjének öregedési indexe kis mértékben meghaladja az országét (Bács-kiskun megye 101 %, Csongrád megye 107 %, Békés megye 113 %).  A régió legfiatalabb kistérsége a kecskeméti, 87 %-kal, legöregebb pedig a szarvasi (131 %) és a csongrádi (133 %).

 A közép-dunántúli régió öregedési indexe vizsgált időszakban végig az országos érték alatt volt, azonban tendenciája megegyezik az országéval, azaz lassan öregszik a régió. 2006-ban a régió indexe 95 %. A megyék közül egyedül Veszprém megye öregedése egyezik az országossal (99, 9 %). A legfiatalabb megyéje a régiónak Fejér megye (91 %). A régió kistérségei közül a legöregebb a Veszprém megyei balatonfüredi kistérség (128 %), a legfiatalabb a Fejér megyei abai kistérség 69 %-kal.

A nyugat-dunántúli régió öregedési indexe vizsgált időszakban végig az országos érték felett volt, és tendenciája is megegyezik az országéval, azaz lassan öregszik a régió. Győr-Moson-Sopron megye értéke majdnem megegyezik az országéval, 2006-ban az öregedési indexe 101 %. Itt van a régió legfiatalabb kistérsége is, a mosonmagyaróvári 2006-ban öregedési indexe 85 % volt. A régió legöregebb megyéje Zala megye - 2006-ban indexe 117 % volt -, ugyancsak itt található a régió legöregebb kistérsége is – Lenti - 147 %-kal.

A dél-dunántúli régió és a megyéinek öregedési indexei csaknem megegyeznek az országos értékkel. A régió lassan öregszik. A régió legfiatalabb kistérsége a baranya megyei szentlőrinci (77 %), a legöregebb a balatonföldvári kistérség 153 %-kal.

Hazánk népessége a legtöbb területen öregszik. Az öregedési indexek értékelése, elemzése segíti az adott területek (megyék, kistérségek) ellátásának tervezését, így az egészségügyi ellátás szervezését is. Fontos szem előtt tartani az öregedési index jelentőségét és támogató tanulmányok, elemzések valamint mérések szponzorálásával lehetővé tenni a helyi ellátások szervezését, tervezését a korösszetételnek megfelelően.

Magyarországon az egyébként Európa szinten megfigyelt öregedési tendenciát egyéb tényezőkkel is lehet magyarázni. Érdemes hazánk korfáját elemezni és az egyes kiugró adatok mögé nézni. Köztudott, hogy korfánk egyedi vonásait nagymértékben lehet magyarázni Ratkó Anna volt népjóléti miniszter munkásságával, ugyanis programjában nagy szerepe volt többek között az abortusztilalomnak, mely jelentősen hozzájárult az újszülöttek számának drasztikus növekedéséhez. Leváltása után az újszülöttek számának csökkenő tendenciája volt jellemző mely egészen napjainkig megfigyelhető. Véleményem szerint ezek a kiugró értékek drasztikusan hozzájárul a magyarországi öregedési index rohamosan romló tendenciájához, ugyanis az újszülöttek számának növelése, gyerekvállalásra való ösztönzés napjainkban is megoldatlan probléma melyhez negatív motívumként még a gazdasági válság is hozzájárul.

Források:

http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_2.html

http://193.225.50.35/dokumentum/oregedesi_index_2000-2006.pdf

http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/07monostori_oregedes.pdf