Október 10-én, Dr. Czakó Erzsébet tanárnővel folytatódott a KDSZ őszi szakmai kurzusa, amely során elmélyedhettünk a versenyképesség tudományos-szakmai hátterében.
(Cristian Patrick írása)
1. A Versenyképességi koncepció eredete:
A tanárnő gondolatmenete a versenyképességi koncepció kialakulásával indult, amely során megtudhattuk, hogy az USA-ból kiindulva kezdett elterjedni világon. Majd bővebben volt szó, az Európai Unió versenyképességi megközelítéséről.
2010 júniusában fogadta el az Európai Unió a EUROPE 2020 stratégiát, amely 3 terület fejlődését helyezi előtérbe:
- Smart growth (oktatás és innováció)
- Inclusive growth (magas foglalkoztatottság, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió)
- Sustainable growth (erőforrás hatékony, zöldebb és versenyképesebb gazdaság)
2. A Versenyképesség Kutató Központ
A továbbiakban betekintést nyerhettünk a Versenyképesség Kutató Központ munkájába, amely különböző vonalakon elinduló kutatásokat végzett az elmúlt közel 2 évtizedben.
3. A versenyképesség ügyének kihívásai
A közpolitikai programok közvetetten az emberek választását is tükrözik, mert az emberek döntik el, ki alakítson kormányt!
A nemzetgazdaságok egymásra nyitásának köszönhetően megalakulnak a gazdasági integrációk pl. EU, Ázsiai államok kezdeményezése.
Előtérbe kerülnek a régiók, amelyek országhatárokon belül és kívül is megjelennek, azonban nagy eltérések figyelhetőek.
Megtudtuk, hogy a versenyképességet horizontális közpolitika jellemzi, ami azt jelenti, hogy nem csak egy területen játszik fontos szerepet, hanem több szakpolitika összhangba hozatalát, együttes koordinálását is megköveteli.
A versenyképesség nem öncél. Arról kell szólnia, hogy az állampolgároknak jólétet teremtsen és a termelési tényezők fenntartható módon növekedjenek.
A vállalati kompetenciák hozzájárulnak a kettős értékteremtéshez => a termelékenység növekedéséhez.
Smart growth (oktatás és innováció)
Inclusive growth (magas foglalkoztatottság, valamint gazdasági, szociális és
területi kohézió)
Sustainable growth (erőforrás hatékony, zöldebb és versenyképesebb gazdaság)
Egy állam versenyképessége szempontjából fontos az oktatás, hiszen ha több pénz áramlik ebbe a szektorba, akkor a vállalatok magasan kvalifikált munkaerőhöz jutnak, ami növeli a versenyképességüket, és többek között innovációra is ösztönzi őket.
4 Hogyan tovább?
Kitekintésként még szó esett arról, hogy milyen folyamatokat indíthat el, hogy már az egész világon a versenyképességi megközelítés dominál?
Mindez összefüggésbe hozható a világgazdasági átrendeződéssel is: a növekedés motorjai átkerülnek a fejlődő országokba, azonban fenn áll a kérdés, hogy milyen hatással lesz ez a különböző iparágakra?
A tanárnő azzal a gondolatmenettel zárta az előadását, hogy rá kell jönnünk, hogy a válság egyfajta röntgenként is szolgálhat! Megmutathatja, hogy mi a bajok eredete; segíthet felismerni az egyes szereplők által elkövetett hibákat; hangsúlyeltolódást hozhat a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kormányok szerepfelfogásában; valamint nem szabad figyelmen kívül hagyni a hazai és nemzetközi civilszféra esetleges felértékelődését sem.
Az előadásról szóló gondolataimat pedig az előadás egyik mottójával zárnám „A versenyképesség nem megy ki a divatból”
