Versenyképességi kurzusunk 6. előadásán Tóth László úr, az Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék munkatársa volt a vendégünk, aki "Az Innovációk hiányának kulturális okai" címmel tartott nekünk előadást, amit a téma érdekességére való tekintettel egy kiváló szakmai beszélgetés is követett.
(Tóth Krisztián írása)
A „puha” tényezők fontossága
Az innovációösztönzéssel kapcsolatos programok gyakran hagyják figyelmen kívül az úgynevezett társadalmi tényezőket, amelyek számottevő – akár sorsdöntő – hatással is lehetnek ezen programok sikeres megvalósítására.
Továbbá senki sem vitatja a „kemény” tényezők szerepét a sikeres innováció-kultúra kialakításával kapcsolatban. Viszont a „puha” faktorok szerepe többnyire alulértékelt és kevésbé elemzett terület.
A kulturális értékek fontos tényezői a gazdasági teljesítménynek, és több mint 50%-ban megmagyarázzák a gazdasági növekedés országok közötti eltéréseit (Franke, Hofstede And Bond 1991.)
Az Innovációt hátráltató kulturális és társadalmi tényezők
- Vállalkozó kedv – vállalkozó szellem
- Irigységkultúra – a káröröm szerepe
- Mások sikereinek értékelése
- Bizalmatlanság
- Kockázatkerülés
- (In)tolerancia
Vállalkozói kedv
Bár a vállalkozó kedv mértéke jelentősen különbözik az adott európai országok között, Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyhöz tartozik, az EU27 átlag környékén helyezkedik el. Sőt azoknak aránya, akik nemcsak önállóságra vágynak, de szeretnék tevékenységüket saját vállalkozásuk keretein belül végezni, amelybe akár anyagi forrásokat is befektetnének, Magyarország meghaladja az EU, az USA, de az új EU tagállamok átlagát is.
Némileg megtévesztő lehet, hogy hazánk esetében ebben a viszonylag jó helyezésben benne van a sok kényszervállalkozó is, akik valójában nem vállalkozók.
Kényszervállalkozók
Magyarországon a kényszervállalkozók aránya 40 százalék, amelyet csak a görögök 50, a ciprusiak 43, illetve az észtek, szlovákok és románok 41 százaléka előz meg, amíg ez az adat az EU-ban átlagosan 28 és az USA-ban 20 százalék. (Flash Eurobarometer, 2009)
Fiatalok vállalkozó kedve
Ami aggodalomra ad okot, az az, hogy a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) 2011 –es felmérése szerint Magyarországon a 2,3 millió 15-34 é között fiatal mindössze 3,7 százaléka akar vállalkozásba kezdeni, ugyanakkor az EU-s átlag 45 százalék, az USA átlag 55%, a Kínai átlag pedig 71 százalék. (Lajkó, 2012)
A sikeresekkel kapcsolatos vélekedések
72 tematikus kvalitatív interjút készítettek, felsővezetőkkel vagy kisebb – családi vagy mikro- - vállalkozás esetén cégtulajdonosokkal. A mélyinterjúk során arra voltak kíváncsiak, hogy az interjúalanyok szerint milyen reakciókat váltanak ki a versenytársak sikerei a vesztesekből.
A válaszadók a sikeresek elleni negatív reakciókat tartják a legjellemzőbbeknek (összesen 61%).
Ha a sikeresekkel így bánunk, akkor „mit kapnak” a sikertelenek?
A kudarc stigmája
Egész Európában a vállalkozó kudarca stigmatizált.
„Európában komoly társadalmi stigma övezi a csődöt. Az USA-ban a csődtörvények lehetővé teszik a kudarcot vallott vállalkozó számára, hogy relatíve gyorsan újrakezdje, és a kudarcra úgy tekintsen, mint a tanulási folyamat részére. Európában azokra, akik csődbe mennek, hajlamosak úgy tekinteni, mint „vesztesekre” [losers].”
European Commission (1998: 14)
Az EU-s állampolgárok 71%-a adna második esélyt azoknak, akiknek a vállalkozása csődbe ment. (Az Európaiak 47%-a vonakodna attól, hogy olyan valakitől vásároljon, aki már korábban csőbe ment. Az Európaiak 57%-a (M.o.: 59%) soha nem fektetne be olyan cégbe, amelynek pénzügyi problémái vannak.
A kudarctól való félelem szintje
A GEM Global Report 2010 szerint a vizsgált országok közül Magyarországon volt az egyik legmagasabb a kudarctól való félelem szintje.
Ebben a rangsorban Magyarország (42%) a hatodik volt, holtversenyben Oroszországgal, és csak egyetlen egy Európai ország előzött meg minket, mégpedig Görögország, amelyik egyébként az egész listát is vezette.
Az irigység és a káröröm szerepe a kudarc feldolgozásában
A kudarctól való félelem egyik lehetséges oka lehet az irigyek kárörömétől való félelem. Az éppen elég, ha valaki kudarcot vall egy adott versenyhelyzetben, de ha ez az irigyeknek még örömmel is szolgál, akkor a kudarcélményből fakadó negatív érzések hatványozottan rosszabbnak tűnhetnek.
Az irigység következményeként a győztesekre irányuló nyomás hatására egyre kevesebben gondolhatják azt, hogy megéri kitűnni, és erőfeszítéseket tenni az előrejutás érdekében. Emellett a kudarctól való félelem magas szintje miatt a versenyszellem is alapvetően háttérbe szorul, illetve nem fejlődik ki kellőképpen.
Bizalom szintje
Tóth István György (2009) azt találta, hogy nemcsak az általános, a „többiek” irányába érzett bizalom szintje végtelenül alacsony a magyarok körében, de a „társadalmi tőke aktív participációs elemeinek tekintetében is:
Európában a legkevesebbet járunk össze a szomszédainkkal, és Málta, illetve Észtország után a legkevesebbet találkozunk a barátainkkal is. (Tóth I. Gy., 2009)
Tolerancia
Napjainkban az Innovációs folyamat „sokkal inkább kollaboratív, kooperatív, globalizált, és összetett tevékenység, mint korábban volt.” (Salazar – Holbrook, 2004, p. 263.)
Ezért szinte csak egymásra támaszkodva, egymással együttműködve lehetséges az összetett Innovációs folyamatokat sikerre vinni.
Ahhoz, hogy másokkal együttműködjünk, el kell, hogy fogadjuk őket. Toleránsnak kell lennünk nemcsak személyiségükből, vagy akár eltérő kultúrájukból fakadó másságuk irányába, de a sikereikkel és a kudarcaikkal szemben is elfogadóbbnak kellene lennünk.
Puha faktorok befolyása az Innovációra
Az irigységkultúrából kifolyólag a sikeresek többnyire negatív reakciókat váltanak ki a környezetükből.
Valószínűsíthető, hogy a sikertelenek megítélése még ennél is rosszabb. A kudarctól való félelem csökkenti a vállalkozó kedvet, a kockázatkerülő emberek nem innoválnak.
Ha valaki kudarcot vall, annak mások kárörömével is számolnia kell.
Az intolerancia bizalmatlanságot szül, pedig a Bizalom elengedhetetlen lenne a kooperációhoz, ami szükséges az Innovációhoz.
Konklúzió
A magas fokú bizalmatlanság és intolerancia, a másokat visszahúzó attitűd és másoknak való betartás irigységből fakadó motivációja alapján egy bezárkózó, atomizált társadalom képe körvonalazódik.
A felvázolt társadalmi környezet úgy tűnik, egy egyedi kulturális csapdában tartja az ország Innovációs potenciálját és így gazdasági fejlődésének lehetőségeit is.
