Bátovszki Márton írása:
Az én kiválasztott mutatószámom a születéskor várható átlagos élettartam. Ez a mutató azt tartalmazza, hogy idézve a leírásából: „a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évnyi élettartamra számíthatnak. A mutató közvetett módon szintetikus indikátora a lakosság egészségi állapotának, életmódjának, életkörülményeinek, az egészségügyi ellátórendszer fejlettségének és környezet állapotának, amelyek a halandósági viszonyok legfontosabb tényezői.” Az adott populáció halálozási viszonyait tekintve ez a legelterjedtebb mutató.
Kétféleképpen lehet megkapni értékét. Módszertanilag szintetikus, számított.
Egyrészt, adatait minden korosztályra a halandósági tábla adatai alapján ki lehet számítani. Itt minden korra kiszámítják, hogy várhatóan mennyien élik meg azt a kort. Ehhez minden életkorra az ahhoz adott halálozási valószínűséget használják fel, ami a kiszámítás évében lévő tényleges korspecifikus halálozási arányszámon alapul. A várható élettartam meghatározása ezután következik, az adott kort várhatóan megélő emberek által remélhető évek segítségével. Azonban figyelembe kell venni, hogy a halandósági tábla adatai nem a valóságot mutatják, a tábla egy fikció, mindamellett, hogy jó szolgálatot tesz a halandóság jelenlegi szintjének minden kor-évre vonatkozó részletezésével. Az egyik legfontosabb ilyen mortalitási előrejelzési modell a Lee-Cartel modell, egy egyszerű demográfiai modellt idősor-elemzési módszerekkel kombinált az egyéb tényezők kiszűrésével.
A másik a közvetlen számítás, általában ARIMA- autoregresszív integrált mozgóátlag - , vagy más idősoros extrapolációs - múltbeli adatok alapján egy jövőbeli időponthoz tartozó valószínűségi változó értékének becslése eljárást használva. Ez egyszerű, de nem tudja feldolgozni a bizonyos életkorbeli változásokat.
Emberek esetében könnyen beszerezhetőek az adatok a várható élettartamhoz, egyéb esetben ez bonyolultabb lehet. S megszerzése meg is éri, mert az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben nagyon fontos, hiszen pontos értékeket használva jobban lehet tervezni az ide köthető kiadásokat és jobb rendszert – pl. hosszabb távon önfenntartó, vagy időben korrigálható - lehet kialakítani, így mindenféleképpen megéri megszerezni. Ezenkívül, a befektetések tervezésénél is fontos a pontos kiszámítása, de ez inkább az egyénekre vonatkozik, nem a társadalmi szintre.
A mutató ugyanakkor nevével ellentétben nem az újszülöttek várható életének hosszúságát mutatja, hanem az adott populáció életkilátásait. Azért nem egyenlő a két érték, mert ahogy telik az idő, úgy változik az orvostudomány, az életmód, a környezeti feltételek s ezeknek a szerepére utal is a mutató a leírásában. Ezek változásai együttesen azt eredményezik, hogy a ténylegesen várható élettartam az adott évben születettek esetében magasabb, mint a fenti eljárással számított érték. Ezt a jellemzőt az elemzésben figyelembe kell venni. Továbbá az is egy fontos megjegyzés, hogy ez egy átlag: régebben is előfordultak magas életkorok, például ha valaki túlélte életének korai szakaszában a veszélyes helyzeteket (háború, betegségek stb.) akkor utána már magasabb életkorra számíthatott.
Emiatt, hogy a mutató értékét erősen befolyásolják a gyerekhalálozások, így érdemesebb lehet bizonyos kor után kiszámítani az értékét pl. kiszűrve a csecsemőhalálozást, vagy csak a 18 éves kor fölöttiekre kiszámítani stb.
Magyarországra vonatkozóan az elmúlt évek adatait mutató mutatószám az „Egészségi állapot” nagyobb kategória alatt található meg a KSH mutatószámai között.
A KSH oldalán mutatja 2000-től 2010-ig nemenként és koronként, illetve nemenként és régiónként (10 éves felbontásban) a várható élettartamot. A számokon látható, hogy a nők várható élettartama magasabb a férfiakénál – ez világszerte így van – és hogy 2000 óta folyamatosan növekszik mindkét nem értéke. Továbbá, az egyes korcsoportoknál is megfigyelhető, hogy ahogy növekszik a csoportok értéke (0-tól egészen 80-ig), úgy lesz egyre magasabb a várható (össz)élettartam értéke is.
A várható élettartam világszerte növekedett a 20. században, de a történelem során előfordultak kisebb átmeneti visszaesések is pl. a pestis miatt a 14. században, vagy más járványok, éhínségek idején. Az utóbbi körülbelül 200 évben emelkedését először a csecsemőhalandóság csökkenése okozta, később pedig az orvostudomány fejlődése miatti, egyre több ember által megélhető hosszabb élettartam.
Jelenleg Afrikában a legalacsonyabb az értéke (férfiaknál 50 év, nőknél 53 év) és Európában a legmagasabb (férfiak 70,8 év, nők 77,8 év), országok szintjén a legalacsonyabb az értéke Mozambikban (férfiak és nők egyaránt 40,4 év), a legmagasabb Japánban (férfiak 78,67 év, nők 85,56 év).(1.ábrán az egyes országok)
A születéskor várható átlagos élettartam, és a vásárlóerő-paritással korrigált, egy főre jutó hazai termék között szoros kapcsolat van, legalábbis a 21. század első éveire vonatkozóan. (2. ábra.)
Mellékletek:
1. ábra:
2. ábra:
Források:
http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_8_1.html (letöltve 2012. június 1.)
http://www.matud.iif.hu/09okt/11.htm#2. ábra (letöltve 2012. június 1.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9skor_v%C3%A1rhat%C3%B3_%C3%A9lettartam (egyes országok adataihoz) (letöltve 2012. június 1.)
